Sokáig próbáltam megfelelni, „jól" csinálni, elérni „valamit". Azt hittem, az élet attól válik biztossá, ha kontrollálni tudom. Követtem a logikát, az elvárásokat, az írott és íratlan szabályokat. És valamennyire működött is - kívülről. Volt munka, teljesítmény, fegyelem.

Csak egyvalami hiányzott: én magam.

A nevem, amit végre visszavettem

Mónika - így hívnak. Gyerekkoromban sokan Móninak szólítottak, kedvesen, megszokásból. Sokáig nem is gondoltam bele, mit jelent ez a név. Nem tűnt különlegesnek.

De ahogy elindultam a valódi önismereti utamon, valami változni kezdett. Ma már azt szeretem, ha Mónikának hívnak, nem formaságból, hanem azért, mert ez vagyok én, egészben, méltósággal. Már nem akarok kisebb lenni, halkabb, elbújtatottabb verziója önmagamnak.

Amikor utánanéztem a nevem jelentésének, ott állt előttem: Mónika = figyelmeztető, kísérő, tanácsadó nő.

Ez a név nemcsak hangalak - küldetés. Egy olyan női minőség, aki jelen van, nem harsányan, de mélyen. Aki kérdez, lát és kísér.

Az évek, amikor mást éltem

Sokáig mások útját jártam. Diplomák, fegyelem, racionalitás, látszólag minden rendben volt. De belül egyre erősebben éreztem: valami nem stimmel. Mintha nem a saját életemet élném, hanem egy szerepet játszanék. A lelkem nem hagyta annyiban. Először testi tünetekben, aztán belső ürességben, végül kiégésben üzent. És akkor megálltam.

A csendes megérkezés

A megérkezés nem járt konfettivel vagy elismeréssel. Csendes volt. Olyan érzés, mint amikor hazatérsz egy hosszú útról, és végre leteheted a csomagot. Nem kell bizonygatni semmit. Csak ott lenni. Önmagadként.

Ahogy visszataláltam önmagamhoz, úgy bontakozott ki a coaching, mint hivatásom. Nem egyszerű szakmaként, hanem belső megérkezésként. A coachingban ott van minden, amit a nevem is sugallt: figyelek, hallgatok, kísérek - nem irányítok, hanem jelen vagyok.

Mit üzen ez neked?

Állj meg egy pillanatra. Lehet, hogy te is keresed önmagad. Hivatást, új irányt, egy választ. Lehet, hogy úgy érzed, valami nem stimmel, de nem tudod, mi az.

Próbáld ki ezeket a kérdéseket:

Mit jelent a neved? Hogyan kapcsolódik ahhoz, aki vagy?
Mikor érzed úgy, hogy "nem a saját életedet éled"?
Mit suttog a belső hanged, amit eddig nem hallgattál meg?

Nézz vissza. A neved, a születésed, a belső érzéseid - ezek mind kulcsok. Nem biztos, hogy azonnal ajtót nyitnak, de mutatják a zárat. És ez elég a kezdéshez.

Zárógondolat

Lehet, hogy amit most keresel, az mindig is ott volt benned. Lehet, hogy a neved súgta, de te nem hallottad meg. De az is lehet, hogy most jött el az idő... hogy megérkezz.

Ha felkeltette érdeklődésed ez a téma, és te is szeretnél elindulni a saját megérkezésed útján, írj nekem. Szívesen kísérem ezt a folyamatot.